A mai első alkalom is érdekesre sikerült: Két középsős csoportból kellene vinnem a gyerekeket, ám az egyik ma kirándulni volt, ebből kifolyólag negyed 4-kor még aludtak... a dadus javasolta, hogy ma még ne menjenek, így csak a másik csoporttal voltam, 8 gyerekkel.
Hát így épp elfértünk, nem is tudom, mitévő legyek, jövő héten plusz 7 fővel!
Nagyon tündériek voltak, megszeppentek, mégis végig figyeltek, mindent csináltak, élvezték-élveztem! Egy fiúcska volt, szerencsére még ez őket nem zavarja - a nagycsoportosoknál már érezhető a különválás :)
Velük is ismerkedés volt, a fecskés névtáblára felírtam a nevüket, nyakukba akasztottam. Volt néhány ismerős ének: Ég a gyertya, ég; Tekeredik a kígyó; Aki nem lép egyszerre...
Aztán tanultunk egy újat is:
Ilyen kicsi a törpe, guggoljunk le a földre!
Ilyen nagy az óriás, ágaskodjál kispajtás!
(dallam ugyanaz, mint az Aki nem lép egyszerre...)
Ezt elmutogattuk, utoljára fordítva is: a törpe volt nagy, az óriás meg kicsi.
Megismerkedtünk a ritmushangszerekkel, mindenkinek jutott egy; hát, ezt még meg kell tanulni, bánni vele! Rázták, ütötték össze-vissza :)
Azt vettem észre, bizony az egyenletes lüktetést még többnyire nem érzik, a fő feladat ez lesz; vagyis menetelni, lépdelni egyenletesen egy énekre; tapsolni egyenletesen, vagy épp a ritmushangszereket egyformán rázni/üti.
Mindezt persze nem tudatosan, magyarázattal tanítom, hanem a sok-sok játék, ének során egyszercsak megérzik majd :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése